Ma egy hangos mesével készültem Nektek a kislányról, aki belepottyant a sárba, de ide sajnos nem tudtam feltenni. Ezért itt, a blogon elolvashatjátok. :-)
A mese alatt egy játékot is találtok. Jó szórakozást hozzá!

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú meg egy kislány. Egy szép napon elindultak sétálni egy igen-igen régi, igen-igen sáros, igen-igen csúszós úton. Mentek, mendegéltek, és egyszer csak – zsupsz! - a kislány megcsúszik, és belepottyan a sárba. A kisfiú elébe áll, megfogja a két kezét, és elkezdi húzni, húzni… de oly erősen húzza, hogy egyszer csak – hopp! Fölrántja a kislányt, ő maga meg - zsupsz! Megcsúszik, és máris ott csücsül a sárban. Erre a kislány elébe áll, megfogja a két kezét, és elkezdi húzni, húzni… de olyan erősen húzza, hogy egyszer csak – hopp! Fölrántja, ő maga meg – zsupsz! Megcsúszik, és máris ott csücsül a sárban. Erre a kisfiú elébe áll, megfogja a két kezét, és elkezdi húzni, húzni… de olyan erősen húzza, hogy egyszer csak – hopp! Fölrántja, ő maga meg – zsupsz! Megcsúszik, és máris ott csücsül a sárban. Erre a kislány elébe áll… – és így tovább, ameddig meg nem unjátok!


Biztos ismeritek ezt a mondókát:

Húzz-húzz engemet
Én is húzlak Tégedet,
Amelyikünk elesik,
Az lesz a legkisebbik.

Ha van kedvetek, el is játszhatjátok! Üljetek a földre, egymással szembe, fogjátok meg egymás kezét és próbáljátok meg a mondóka végén elhúzni egymást!
Jó móka!